Tévhitek a belsőépítészetben – 2., Ingatlan vásárlás előtt (Mit?)
Még nem vettétek meg a lakást, csak tapogatóztok? Vagy már megvan a kiszemelt ingatlan, de jó lenne, ha valaki hozzáértő ránézne, és segítene belőni a költségeket, vagy hogy bele fér-e a három szoba a nagy konyhával? Az alábbiakban néhány ingatlanvásárles előtti hasznos tippet olvashatsz, hogy ne a vásárlás után derüljön ki, hogy az álomlakás mégsem fogja kielégíteni minden igényeteket az adott költségkereteken belül.
Felújítás előtt két kérdés feszít mindenkit: elfér-e amit szeretnék és mennyibe fog kerülni?
Az első kérdésre a válasz könnyebben kezelhető. Hacsak nincs nagyságrendi eltérés a lakás mérete és az igények között (45 m2-em három hálószobás családi lak), akkor szinte biztos, hogy egy jó tervező megtalálja a megfelelő elrendezést, hiszen ismer olyan különleges, egyedi megoldásokat, rendelkezik azzal az eszköztárral, amit segítségül hívhat a tervezés során.
A költségkérdés ettől már sokkal összetettebb. Az első és legfontosabb szempont a lakás műszaki állapota, ami mindig egy helyszíni megtekintése során derül ki. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a felújítás költségének 50-70%-a arra fog elmenni, ami a falakon belül van és valójában nem is látszik. Ilyenek például a szigetelés (hő és víz ellen), külső nyílászáró felújítás vagy csere, fűtési rendszer, elektromos hálózat, kéménybélelés.
Tehát elsődleges szempont felmérni az ingatlan műszaki állapotát, különösen, ha egy régi bérház egyik lakásáról van szó. Érdemes tájékozódni nem csak a lakás, de az egész épület állapotáról (mikor épült, mikor volt legutóbb felújítva), mert hiába építjük át lakáson belül a gázvezetéket, ha a ház alapvezetéke nem volt kicserélve, akkor könnyen lehet, hogy nem kapunk engedélyt. Ilyen esetekben célszerű a közös képviselőt, vagy a lakókat megkérdezni.
Ezek a kérdések támpontul szolgálhatnak:
Gáz alapvezetéket felújították-e a házban, ha igen, mikor?
Elektromos alapvezeték ki lett-e cserélve a házban? (érdemes azt is megnézni, hogy hány Amperes a meglévő villanyóra bejövő vezetéke, mert ha túl kevés (16 A), akkor a mai igények mellett szinte biztos, hogy fel kell bővíttetni a rendszert. Ma már sokkal több elektromos berendezést használunk mint ezelőtt 20 évvel – TV, Hi-Fi, konyhagépek, laptop, világítás, mosógép, riasztó, szellőzők, klíma – és ezek közül sokat egyszerre kell tudnunk használni)
Felső szinti lakásnál: a tető fel lett-e újítva, tapasztaltak-e beázást? (nézzetek is körül, ha a mennyezeten gyanús foltok vannak, az nem jó jel) Van-e hőszigetelés (tetőtéri lakásoknál) és milyen állapotban van?
Kémények ki vannak-e bélelve, az új gázkazánt be lehet-e kötni? (ez egy olyan költség, amivel kevesen számolnak, pedig az elmúlt évben a szabályozások sokat szigorodtak, és egy öt emeletes ház második emeletétől a három szintnyi kémény kibélelése akár 500 ezer forint körüli tétel is lehet)
Ha a ház homlokzata nincs felújítva, akkor érdemes megkérdezni, hogy a társasház tervezi-e a felújítást, van-e erre felújítási keret képezve a közös költségben?
Kihez forduljatok?
Műszaki kérdésekben egy kivitelező lehet a segítségetekre, hiszen itt komoly műszaki tapasztalattal bíró emberre van szükség. Ő a fenti kérdéseken túl abban is segíthet, hogy az ablakokat érdemes-e lecserélni, kell-e új fűtési rendszer, be lehet-e vésni a csöveket a falba, vagy hogy a faparketta megmenthető állapotú-e. Ezen kívül azt is be tudja határolni, hogy milyen nagyságrendű költség lesz a lakás műszaki állapotának helyreállítása, azaz, ha 10 M forintos felújítási kerettel számolunk, ebből mennyi lesz az, ami a „nem látható” dolgokra, a műszaki tartalomra megy (2-3 vagy 4-5 M), és mennyi marad a burkolatokra, új konyhára, beépített bútorokra.
Ekkor kapjuk meg azt a számot, amit a tervezőnek kell szem előtt tartania a téralakításkor és az anyagválasztáskor. Az eredmény akkor lesz szép és hosszú távon is kielégítő, ha a külsőségek szinkronban vannak a belső tartalommal. Ha a tervező tudja az igényeket és a keretet, akkor tud majd olyan burkolatokat, bútorokat javasolni, ami a pénztárcánkra van szabva, illetve tud súlyozni, hogy a szem előtt lévő dolgok legyenek mutatósak és egyediek, de a kamra és a közlekedő megmaradhat egyszerűbbnek.
A belsőépítész tervező tehát a tereket tudja véleményezni és anyagjavaslatokkal tud fogni a költségvetésen. Lakásvásárlás előtt azonban hangsúlyosabb a műszaki tartalom megítélése, amire egy jó kivitelező szakember lehet segítségünkre. Ennek természetesen megvan a kiszállási díja (csakúgy mint egy TV-szerelőnél), de az összeg sokszorosan megtérül, ha előre tisztába kerülünk a lehetőségekkel.
Mi a Geppettonál egy irodai egyeztetésen tudunk segíteni tervezési kérdésekben, illetve kérésre szívesen javasolunk olyan szakembereket, akik segíthetnek a műszaki állapot megítélésében.
Következő cikkünkben tisztázzuk a feladatokat és szerepeket egy projekt során, hogy vajon mit is csinál egy generálkivitelező, projektmenedzser vagy műszaki ellenőr, illetve hogy mi is valójában a tervező szerepe a kivitelezés során.
Természetesen minden éremnek két oldala van, következő cikkünkben azt szedjük össze, ami a generálkivitelező ellen szól.