Blog

Ki az a gyártás-előkészítő?


2009-07-16 Belsőépítész és az otthonod, Egyedi bútor, Időrend

Nehéz szakmát választottam magamnak… Magyarországi viszonylatban mindenképpen. Sokszor megkérdezték már a foglalkozásomat, és amikor elmondom, hogy mi a munkaköröm, értetlenül néznek. Ja, hogy bútortervező! Igen, az, hagyom rájuk. Pedig higgyék el, én elsősorban nem tervezőnek érzem magam, bármennyire is szebben hangzik, mint az én foglalkozásom neve. De akkor ki is vagyok én?

gyártáselőkészítő régen 42-15137199 03-interior-design ez-biztos-jo-lesz

Ha megkérdezném, hogy mi kell ahhoz, hogy egy szép bútor, vagy enteriőr elkészüljön, valószínű a többség azt mondaná, hogy egy belsőépítész, aki kitalálja a designt, és egy asztalos, aki legyártja. Ez így pompásan hangzik, de ez ténylegesen minden esetben működik is? Természetesen vannak olyan kivételes esetek, amikor a belsőépítész cég, vagy tervező megteheti, hogy már több éve ugyanazzal az asztalos céggel működik együtt, tudják melyikük mire képes, már szinte kitalálják egymás gondolatát.  Ennek eredménye biztosan egy olyan termék lesz, mely azonos a belsőépítész és vevő által papíron kitalált bútortervvel.

De mi van, ha egy belsőépítész, lakberendező, bútortervező megálmodik egy bútort, a vevőnek megtetszik, de egy másik asztalost választ, vagy azért, mert mondjuk, nem tetszik az ár, vagy azért, mert a tervező nem rendelkezik gyártói háttérrel, ismeretséggel? Tapasztalatom szerint ilyenkor jönnek a meglepetések. Jobb esetben a tervező lepődik meg, hogy mi lett az „álmaiból”, a vevő pedig megszereti az asztalos által kitalált „új designt”. Mert nem kivitelezhető, mert felesleges bonyolítások vannak benne, halljuk az asztalost. Rosszabb esetben a picit alaposabb vevő összeszűkült szemmel a kész bútor mellé rakja a belsőépítész tervet, és felteszi mindenki kedvenc kérdését: Ez a kettő nem is egyforma, miért is fizessek? Ezután jön a jól bevált egymásra mutogatás, és a végeláthatatlan, értelmetlen, megoldatlan vita.

belsőépítész-vs-asztalos 3057554454_5f1808bd72_m ezt-probaljuk-meg-elkerulni activism-026

Mi lehet akkor ebben az esetben a megoldás? Nos, azt kell, mondjam, ezért vagyunk mi. A GYÁRTÁS-ELŐKÉSZÍTŐK. Bizony, én vagyok az, aki a belsőépítészek, és az asztalosok közötti nyelvbéli különbséget úgy lefordítja, hogy mindkét félnek, sőt a vevőnek is teljesen egyértelmű legyen. Én látom, hogy mit szeretne a belsőépítész, tudom, hogy ez milyen fontos neki, és rendelkezem azzal a szakmai tudással, hogy ezt az asztalosműhely részére lefordítsam műszaki rajzok formájában. Most mondhatnám azt, hogy ezzel mindenki csak jól járhat, hiszen a műhely olyan rajzokból dolgozik, melyek biztosan kivitelezhetők, a belsőépítész biztos lehet benne, hogy elsődleges cél az ő általa kitalált design gyakorlati megvalósítása, végül a vevő biztos azt kapja, amit elképzelt. Ennek ellenére, természetesen vannak szempontok, amik alapján eldönthetjük, szükséges-e az előkészítő munkája.

reszletes-belsoepitesz-terv1 gyartaselokeszites gyartaselokeszites02 gyartaselokeszites03

Úgy gondolom, ezt elsősorban a feladat bonyolultsága határozza meg. A tervet készítő belsőépítésznek ezért tudnia kell eldönteni, hogy az általa megrajzolt bútor kivitelezése mennyire összetett, rábízhatja-e azt közvetlenül egy asztalosra, vagy igénybe veszi mérnök segítségét. Azt gondolom, hogy pl. egy egyszerű nyíló ajtós beépített szekrénynél, vagy esetleg egy kisebb egyenes konyhánál még nem biztos, hogy szükséges az előkészítő munkája. Persze ennek feltétele a tervező szakmai ismeretének magasabb foka is, hiszen belsőépítész tervekből is láttam már ilyet is, olyat is.   Előfordulhat például, hogy az asztalosműhelynek adott információk rendkívül kevésnek bizonyulnak, minek során a bútor „kreatív” kezekbe kerül, és kérdések helyett a végén az „így gondoltam” veszi át a szerepet, ami mint tudjuk, a legritkábban egyezik azzal, amit a tervező gondolt.

Összegezve tehát a legfontosabb, hogy amikor elkészítettük egy bútor tervét, mindenképpen lássuk át, milyen kényes pontokkal rendelkezik (különleges anyagok, látvány érdekében bonyolultabb csomópontok, külsőt befolyásoló statikai problémák stb.), és ha annak ellenére biztosak vagyunk magunkban, hogy az asztalos kivitelezhetetlennek tartja a feladatot, hívjunk segítségül egy gyártás-előkészítőt. Ha pedig mégis kihagyjuk ezt a lehetőséget, törekedjünk a lehető legrészletesebb rajzra, szenteljünk időt, és figyelmet az anyagkiírásokra, a vasalatokra, és szöveges megjegyzésekre.

Üdvözlettel: Orlovits Norbert/faipari mérnök

6 comments

  • Elek Márton - belsőépítész - designer 2009-09-16 at 13:56

    13 éve tervezünk és készítünk bútorokat. igazán elmondhatjuk magunkról, hogy belelátunk az asztalos fejébe, tudjuk, hogy hol rontaná el, miben lehet bizonytalan, mit lehet megcsinálni és mivel lehetnek gondok. Belsőépítész terveink ilyen szaktudással készülnek. Saját jól bejáratott műhely van a hátunk mögött, akikkel már fél szavakból is megértjük egymást. Ennek ellenére számtalanszor van szükségünk gyártás-előkészítőre.

    Amikor több szakipar dolgozik együtt vagy építészeti léptékű az asztalosmunka, esetleg statikai kérdések szerepelnek a tervben, netán apró finom részletmegoldások adják a végeredmény szépségét, akkor megrendelő-belsőépítész-asztalos közös érdeke lehet egy végletekig részletes gyártási rajz elkészítése.

    Az igazi tudást abban látom, hogy meg tudja e egy belsőépítész vagy egy asztalos ítélni, hogy mikor van szükség gyártás-előkészítőre. Ez nem a megrendelő dolga felmérni.


  • Szabó Tamás 2009-09-17 at 09:29

    Az én elméletem. Lehet ti is ezt írtátok, csak én máshogy értem 🙂
    Szóval, gyártás előkészítő munkájára több esetben is szükség lehet. Abban az esetben mikor egy lakberendező megálmodik egy bútort, nyilván a csomópontokat nem tudja kirajzolni, ekkor az asztaloson múlik, hogy ért e a látványtervekből, ha nem akkor szóljon egy gyártás előkészítőnek. (Szerintem értenie kellene belőle) Ha egy belsőépítész tervezi a bútorokat, akkor más a helyzet, ő elméletileg kell, hogy értsen a részletrajzokhoz, amiből egy asztalosnak tudnia kell dolgozni. A probléma az idővel van. Mi van ha a belsőépítésznek nincs elegendő ideje a részletek kirajzolásához? Odaadja egy gyártás előkészítőnek. Nálunk is hasonlóképpen megy a folyamat. Megrendelő jön, én mint enteriőrtervező – bútortervező megtervezem neki a bútort, mint tudjuk ez nem egy variáció. Arra már nincs idő, hogy nekiüljek csomópontokat rajzolni, mert jön a következő megrendelés. Így átadom a falnézeteket, látványtervet a gyártás előkészítő kollégának, aki már tudja hogy mit kell részletesen kirajzolnia, utána mehet a műhelybe. Buktatója a dolognak a kommunikáció lehet, sok a kapcsolat: megrendelő – tervező – gyártás előkészítő – műhely (+még lehet egy külső beszállító is) Ez 4-5 kapcsolat, nagyon pontosnak kell lennie mindennek, hogy ne legyen fennakadás. Ezzel szembe egy “garázs asztalos” közvetlenül kapcsolódik a megrendelőhöz és ő végzi el az összes munkát, egyedül ő lát el mindent. Nincs mutogatás, ő a felelős mindenért.
    Én így látom.


  • Orlovits Norbert 2009-09-17 at 09:48

    Pontosan. Ezért kell a gyártás-előkészítő rajzának olyannak lennie, amely minden információt tartalmaz. És akkor nincs gond a kapcsolatokkal. Egy rajz van, amit elfogadott a megrendelő, a belsőépítész, és az asztalos. A legfontosabb, hogy a rajz olyan részletességű legyen, mint mondjuk a gépészetben. Ott egyáltalán nem furcsa, ha mondjuk Magyarországon gyártáselőkészítnek egy tengelyt, Japánban meg legyártják. Ilyennek kell lenni egy faipari műhelyrajznak is. Ma az a jellemző, hogy a gyártás-előkészítő kiadja a rajzot, majd rohangál a műhelybe, hogy mit hogyan kell csinálni. Én ezt otthonról végzem, és ha felhívnak valami kérdéssel, az már azt jelenti, hogy valamit elrontottam.


  • szabotamas 2009-09-18 at 18:56

    Ez dicséretes, pontos rajzok lehetnek.
    Még annyi jutott eszembe, hogy kb 20 éve, mikor édesapám még szinte csak egyedül dolgozott mint asztalos, 1 db alaprajzot készített pl egy konyháról és úgy gyártotta le, persze ugye ezt egyedül csinálta, így könnyű volt átlátni a dolgot. Meg hát régebben egyszerűbb dolgok voltak: nem volt 10 féle fiók, 10 féle munkalap…stb.
    Beszéltünk egyszer egy német gyártó céggel, azt mondták, egy rajzon minél több a vonal, annál jobb…hát nem tudom, szerintem egy jó skicc is lehet profi rajz, a lényeg az érthetőség.


  • Orlovits Norbert 2009-09-23 at 12:33

    Hááát, azért nem mindegy, hogy számítógéppel modellezel le valamit, amiből aztán dobálja automatikusan a szabásjegyzéket, vasalatkigyűjtést, élzárási kódokat. Azt gondolom, ha ezt valaki manuálisan csinálja, több idő, nagyobb hibázási lehetőség. Ez az egyik baj szerintem a hazai piacon. Külföldön már a legkisebb asztalosműhelyek is számítógéppel rajzolnak, vagy rajzoltatnak, itthon meg még mindig a ceruza…meg az autocad 2D.


  • nembalint 2011-02-25 at 09:31

    Teljesen igaza van Norbert kollégámnak.
    Korábban én is dolgoztam együtt a Geppetto-val én is mint gyártás-előkészítő. Akkoriban még sok minden nem alakult ki, de már akkor is Mártonék nagyon szépen építették fel cégüket, meglátva ennek a tevékenységnek is a szükségességét. Sajnos akkoriban autocad 2D-ben kezdtük, és az valóban nem hozott kielégítő eredményt, sok hibával járt. A mai napig is találkozok olyan komoly építész, belsőépítész céggel aki így dolgozik, és még az autocad 2D adta lehetőségeket sem használja ki. Az együttműködésünk utolsó szakaszán tértem én is át egy testmodellező programra amivel már lehet jobb eredményt elérni. Sajnos ez még mindig nem azt adja amit Norbert írt, de én még nem találtam rá arra a programra ami egyedi bútoroknál is hozza automatikusan a szabásjegyzéket, vasalat kigyűjtést és egyéb dolgokat.Természetesen ez lenne a cél, de ez már nagyon szakmai része a dolgoknak. Felmerül, ha sikerül is megfelelő erősségű programhoz jutni, annak ára mennyire térül meg, olyan környezetben, ahol a gyártás-előkészítés szükségességét nap mint nap megkérdőjelezik.
    Az alapkérdésre az előttem hozzászólók elég jó választ adtak. Sajnos mai napig is a magyar asztalosipar, bútorgyártás nagyon szétszakadt, egyik véglet a nagyobb cég saját gyártás-előkészítővel,illetve mivel cégen belül dolgoznak velük szembe sokszor más igények merülnek fel.Lakossági szegmensben ebből nagyon kevés van , szűk piaccal.
    A másik véglet meg a majdnem, vagy ténylegesen garázsasztalos, kinek nem fér bele, és részben nincs is szüksége gyártás-előkészítésre. Ekkor fenn áll, hogy gyakran más születik, mint a megrendelő, vagy belsőépítész elképzelése.
    Az előttem hozzászólók megállapításaival egyetértve, javasolhatom a megrendelőknek, hogy ha a belsőépítész, vagy az asztalos felveti, fogadja el gyártás-előkészítő tervező bevonását. Az esetek nagy többségében behozza a ráfordítást.


Back to top